Azt mondtad, ne beszéljünk róla.
Mosolyogtál, s mosolyod árnyékot vetett a falra.
Tömény erőszak.
A néma csend, ahogy a várakozás óráiban magához ölel.
Elringatnak szívem apró dobbanásai.
Magam vagyok a peronon.
Szűnni nem akaró csörtetés.
Ahogy kezed lelkemhez ér.
Azt súgod: Neked jobban fáj.
Kegyetlen játék.
Megmutattad a félelemből a rettegésbe vezető utat.
Nem találom a vészféket.
Lüktető rengeteg.
A tömeg felhördül, a függöny legördül, a darabnak vége.
Kezdődik a taps.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése