Ady Endre: Akarlak hát hazudjunk

Adás, igéret, tilalom,
Parancsolat avagy alázat,
Ki leszel, mikor ujra látlak?
Színed elé hadd készülhessek.

Ez volt asszonyos életem,
Harapott szájjal igaz útban
Utálatot is így hazudtam,
Ha így kinálták a szerelmet.

Hát sorsom a komédia:
Mért kérdjem, hogy neked is mért kell?
Bemázolom az arcom vérrel
Vagy krétaporral, mint kivánod.

Fölöttünk csak úgy kél, bukik
A Nap s a napok is úgy mulnak,
Szívek bénulnak s megujulnak
S csak mi nem látjuk egymás arcát.

Csak finita commédia
Akarsz te is majd a szemembe
Nézni ájultan és meredve?
Jól van: akarlak, hát hazudjunk.