Emlék

Megdermed az idő

vérbefagyva úsznak el előttem

az eltemetettnek hitt

meggyászolt emlékek

holtukból is visszatérnek

emlékek

egy kézről

egy halál-édes-ízű csókról

egy hát feszülő izmairól

egy karon lévő tetoválásról

egy nyak tökéletes ívéről

egy égő-égető szempárról

Hogy akkor fájt-e jobban

mikor eltemettem

vagy most hogy újra

erőre kapva belém marja

bosszúszomjas vérfogát

nem tudom már

Megszűnt minden emlék

csak ez az egy létezik

ez az egész lényemet kitöltő

kínzó te(st)-emlék