2010. január 25., hétfő

Csend

Megérintett a csend
Végtelen univerzuma.
Magához ölelt a halál.

Várni már hiába való,
A papíron is fakó minden szó.
Kín most a rím,
S ütemtelen a dal,
A forma, a szabvány fáraszt.
Tollam leteszem,
Kezem megpihen.
Lustán a mélybe hulló tinta folt:
Egy hosszú mondat végén a kitett pont.

3 megjegyzés:

  1. Ugye ezt nem kell komolyan venni? :D (J'espére non) D.

    VálaszTörlés
  2. Ebbe egy pöppecskét belevakult a szemem...tetszik,főleg az amire írtad...kezdem élvezni a kommentálást amúgy:)

    VálaszTörlés
  3. köszönöm csajok :)

    plasticom, ennek örülök :) fel tudják dobni az oldal arculatát azok a kis számocskák ott alul. ;)

    VálaszTörlés