2010. szeptember 1., szerda

Csend

Nem kell erőltetni azt, ami nem megy
Mondod s én hiszek neked

Csend van.. végtelen, üres csend,
S ez űrben egy kar magához ölel
Némán nehogy megzavarjon
A remény az
Hogy létezel ott is
Ahol én vagyok

Hallgatok rád
Mindig igazad van
"Béke, béke, béke már
Legyen vége, vége, vége már"

Színek a falon
Gyertyák
Betűk a papíron
A te szavaid
Miért én írtam?

Csend.
Vérszag.
Kimosott belekből ömlő anyag.
Salak.
Mosd ki a lelkem.
Tegyél rendet.
Add nekem a csendet.
Vedd el tőlem.

Azt mondtad, ne erőltessem, ami nem megy.
Hallgatok rád, s ím:
csend lesz.

2 megjegyzés:

  1. mindenki akkor kussol el, amikor akar. vagy amikor rászólnak. amúgy sajnálom, hogy külön portálokon folytatjuk. a csend amúgy illóanyag. bár biztos van olyan hőmérséklet, amikor kicsapódik és helyén marad.
    az ihlet jód - a sebből szublimál.

    peti

    VálaszTörlés
  2. Kínvers... nem érdemelte meg a figyelmet...
    Válságban, puszta akaratból már csak ilyenre futja. :)

    Amúgy én is sajnálom.

    VálaszTörlés